Kairó

Kairó – arabul: القاهرة‎ (al-Káhirah), vagyis a Győzedelmes – Egyiptom fővárosa. Politikai, gazdasági, és kulturális központja az országnak, az arab világnak és az egész Közel-Keletnek is. Itt ülésezik az egyiptomi kormány, itt található minden állami és vallási központi hivatal és számos diplomáciai képviselet, illetve az Arab Liga székhelye.

Kairó népessége mára meghaladja a 17 millió főt, ezzel Afrika és a Közel-Kelet legnagyobb, a világ 13. legnépesebb városa. Nagy Kairó 3435 négyzetkilométeren terül el. A nigériai Lagos régiója mellett ez Afrika legnagyobb agglomerációja. Mindazonáltal Egyiptomban nincs a lakóhelyekre bejelentkezési kötelezettség, nem hivatalos becslések szerint a nagytérségben 25 millióan élnek, ami az ország lakosságának közel harmada. Míg a város hivatalos neve al-Káhira, a köznyelvben általában csak az ország nevével illetik (Miszr), amit a helyi nyelvjárásban „maszr”-nak ejtenek.

Kairó a Nílus folyó két partján és szigetein fekszik, Egyiptom északi részén, délre attól a ponttól, ahol a folyó kilép sivatagi völgyéből és három részre ágazik, a hatalmas Nílus-deltát kialakítva. A várost kormányzó irányítja, akit közvetlenül az elnök nevez ki erre a posztra. Egyetemek, főiskolák, színházak, múzeumok és emlékművek sokasága is hozzá tartozik a sokszínű városképhez. Míg Kairó nyugati részén főleg kormányzati épületek vannak, addig a keleti részen több ezer műemlék jellegű épület, főleg mecsetek, mauzóleumok, paloták találhatók.

A város a Fátimida Kalifátus, az Ajjúbida és a Mamlúk Szultanátus idején a világ legnagyobb és leggazdagabb települései közé tartozott. A korszak nagy muszlim tudósai és művészei alkottak a városban, ahol a világ legrégebbi egyeteme, az Azhar Egyetem még ma is működik. Fénykorában Kairóban szebbnél szebb épületek tízezrei épültek: paloták, mecsetek, fürdők, kórházak, iskolák és más közintézmények, jócskán megelőzve és meghazudtolva a kor európai városainak szerevezettségét és fejlettségét, a korban ugyanis hasonlóan modern települések csak Kínában léteztek. A jelentős építészeti emlékek miatt a várost az ezer minaret városának szokás nevezni. Kairóban természetesen ma is érződik a régmúlt dicsősége: a történelmi óvárosban található iszlám építészeti remekművek 1979 óta az UNESCO világörökség részét képezik.